GRADUATED - HOW I BECAME A PHYSICIST?

7/02/2016




Három év kemény munka után szerdán sikeresen letettem a záróvizsgát így hivatalosan is fizikus lettem. Ennek apropóján ezzel a személyes bejegyzéssel készültem, hogy egy kicsit ti is bepillantást nyerjetek a fizikusok életébe. Hogy ne csak arról meséljek, ami szerintem érdekes megkértelek titeket, hogy tegyetek fel kérdéseket. Köszönöm, hogy ilyen sokan írtatok és gratuláltatok nekem! Nagyon jó érzés volt látni, hogy mennyien érdeklődtök.

Egy korábbi bejgyzésben már hosszasan írtam arról, mi vezetett a fizikusi pályára, ha érdekel itt elolvashatod.

Adrienn
Gratulálok! :) Éreztél bármelyik tanárnál hátrányt amiatt, hogy lány vagy?  
Nem emlékszem olyan esetre, hogy komoly hátrány ért volna csak azért mert nő vagyok. Persze a fizikus világ alapvetően férfi uralta terület még ma is, így a szexista poénokkal találkoztam, és egyszer gyanús volt, hogy összesen két lány tudott teljesíteni egy tárgyat az évfolyamról de az intelligensebb tanárok voltak többségben. 
Mi vonzott a fizika világa felé? Mikor döntöttél arról, hogy fizikus akarsz lenni?
A fizika nagyon fiatalon, kb 13 évesen kezdett érdekelni miután elolvastam Stephen Hawking: Az idő rövid története című könyvét. Onnantól faltam az ismeretterjesztő könyveket és a felvételi jelentkezésnél csak fizikához kapcsolódó szakokat jelöltem meg. (Konkréten ez volt a sorrend: 1. BME fizika 2. ELTE fizika 3. ELTE fizika-informatika tanár.)
A fiú diákok hogy fogadták a női évfolyamtársat?
A fiúkkal nem volt semmi gond, jól lehetett velük együtt dolgozni és tanulni, nem éreztették velünk, hogy esetéeg nem vagyunk odavalók.  Az alapvető különbség az volt, hogy a lányok közül többen voltak a "hobbi fizikusok", akiket a puszta érdeklődés vitt a szakra, nem pedig a kiváló versenyeredmények. De ezek a különbségéek a diplomázásra eltűntek. 

Zsófi
Gratula! :) Sztenderd diplomázós kérdés, de: hova tovább?
Ez nagyon jó kérdés, amin egy egész nyáron keresztül fogok gondolkodni. A legvalószínűbb az, hogy folytatom a fizikus képzést az MSc-n de az is elképzelhető, hogy belevágok valami egészen újba. Érdekel a webtervezés - webfejlesztés és szívesen képezném magam ezeken a területeken. 
Érezted úgy, hogy másként kezelnek, mert lány vagy, mások voltak-e az elvárások veled szemben?
Az elvárások legfeljebb magammal szemben voltak magasabbak. A tanárok ugyanazt a szintete követelték meg tőlünk, jellemzően a tudásunk alapján ítéltek meg minket.


Eszter
Hányan voltatok lányok a fizikus szakon?
Ha jól emlékszem kb nyolcvanan kezdtük a szakon és ebből huszan voltunk lányok. Hogy most, a diplomázáskor milyenek az arányok azt az elcsúszó diákok miatt nehéz megmondani. Egyébként a fizika szakon (tágabb szemszögbőla a Természettudományi Karon) messze nem a legrosszabb a fiú-lány arány. A BME-n a VIK (Villamosmérnöki és Informatikai Kar) a KJK (Közlekedés és Járműmérnöki Kar) és a GPK (Gépészmérnöki Kar) sokkal rosszabb arányokat tud felmutatni. 
A grafikonon jól látszik, hogy sokkal többen nyertek felvételt a BME-re 2014-ben, a felvettek között pedig nőtt a nők száma. A vegyész (VBK), építész (ÉTK) és közgazdász (GTK) képzés pedig kifejezetten elnőiesedett. Forrás: BME KTH
A felvételt nyert hallgatók között a nők aránya szinte minden karon nőtt 2006 óta. Forrás: BME KTH
Rebeka
GRATULÁLOK! Bárcsak én is ott tartanék már ... elképesztő mennyiségű munka van egy fizika diploma, szóval minden elismerésem a tiéd :) Remélem, ha nekem is sikerül, egyszer találkozunk valahol és dolgozhatunk együtt valamin :D
Köszönöm! Valóban rengeteg munkám van benne, a családom és a párom támogatása nélkül nem sikerülhetett volna eljutnom idáig. Remélem hamarosan te is büszke diplomás leszel!



Laura
Lehet , hogy egy kicsit buta kérdés lesz, igyekszem érthetően feltenni. Imádom a fizikát, igazából el tudnám képzelni magam ezen területen, azonban az iskolai fizikaórak szerintem nem túl izgalmasak. Egyetemes fizikában benne vannak a vilagűrrel, kvantumfizikával foglalkozó részek? :) Gratulálok a diplomádhoz, nagyon király vagy!! :)
Én sem az iskolai fizikaórák miatt választottam ezt a pályát, szóval nyugi nem vagy egyedül. Azonban az órák izgalom szintje nem fog változni az egyetemen sem. Ha olvastál már ismeretterjesztő vagy tudománynépszerűsítő cikket akkor ott a fizika nagyon érdekesnek tűnik. Az ember tátott szájjal olvas a fekete lyukakról, az idő természetéről, a N+1. dimenzióról, űrutazásról, kvantummechanikáról, nanofizikáról stb... Ha egyetemes fizika alatt egyetemi fizikát értesz akkor igen, abban benne van a csillagászat (bár a BME-n nem képeznek csillagászokat) és a kvantumfizika is. Viszont nem úgy, ahogy eddig találkoztál vele. Az egyenletek, levezetések az ismeretterjesztő cikkekből mindig kimaradnak. Teljesen jogosan, hiszen nem várható egy átlag olvasótól, hogy értse mik azok az operátorok, hogy működnek a mátrixok és mindezt hogy ültesse át N dimenziós térbe. Egy egyetemi fizkiaóra viszont ott kezdődik, hogy rengeteg matekot tanulsz. Mivel gimiben alig vagy épp hogy eléritek azt a szintet amivel az első fizikaelőadást meg lehet érteni így az első egy év a  matekkal való folyamatos küzdelemről szól. Nálunk a tanmenet olyan volt, hogy harmadik félévben tanultunk differenciálegyenleteket oldani, miközben már az első félévben szükség lett volna rá.
Röviden: a fizika csodáit rengeteg matek alól kell előbányászni, és ha ehhez nincs türelmed akkor egy egyetemi fizikaórát sem fogsz élvezni.

András
Mi a szakterületed a fizikában, és hol lehet fizikusként elhelyezkedni (az egyetemeken és kutatóintézeteken kívül) Magyarországon?
Orvosi fizikával foglalkozom, azon bellül is MRI fizikával. Fizikusként viszonylag sok helyen el lehet helyezkedni, mivel a képzés során rengeteg más szakmába is belekóstolunk. A kísérlettervezés és építés során szükség van mérnöki és villamosmérnöki ismeretekre, gyakran magunk tervezzük és kódoljuk a mérőprogramokat így sokan vannak a fizikusok között akik olyan jól tudnak programozni mint egy informatikus, a rengeteg matek miatt pedig sokan vannak akik fizika BSc után matematika MSc-n folytatják a tanulmányaikat. Ezekre a területekre tehát szinte gond nélkül át lehet menni ha valaki váltani akar.
Egyetemeken és kutatóintézeteken kívül a fizikusok számos helyen elhelyezkedhetnek. Például atomerőművekben, kórházban (Rengeteg orvosi diagnosztikai eszköz - CT, MRI, PET - nem kerülhet beszerelésre egy kórházba anélkül, hogy fizikus és egy erre szakosodott mérnök felügyelje. Ezenkívül az Onkológián a sugárterápiát is fizikusok tervezik), iparban (fejlesztés, szimulációk stb) és bankban is (Ugyanis annyi valószínűségszámítást tanulunk amit egy közgazdász soha. Így a bankokban és pénzintézetekben a kockázatelemzést jellemzően matematikusok és fizikusok végzik.) De tudok olyan fizikusokról is, akik valamilyen biológiai kísérlethez végeznek statisztikai szimulációkat. Szóval elég sok a lehetőség. :)
Jelentkeztem önkéntesnek egy agykutatási kísérlethez a készült MRI felvételeket pedig megkaptam "ajándékba".

Erika
Szia! Gratulálok! Én a fiúm nevében írok,aki jelenleg áll pályaválasztás előtt és főképpen valami fizikával kapcsolatos irányba akar menni. Szerinted milyen nyelvet kellene nagyon jól elsajátítson ,illetve milyen tanulmánnyal tudna bekerülni. Esetleg jó döntés lenne-e a mérnök informatika?
Nyelv szempontjából az az alap, hogy tudjon angolul. Egy szint felett az angol olyan mintha az anyanyelved lenne és plusz pontot már csak az jelent ha emellett még tudsz egy másik nyelvet is. Itt európában ez a nyelv általában a német, esetleg a francia. A természettudományos pályán és az informatikában ez különösen így van. Minden szakirodalom és program angol nyelvű szóval jobb minél előbb megtanulni.
Tanulmányok szempontjából érdemes ráfeküdni a matekra. Ezt mondjuk mindenkinek ajánlom. Marketingesek szoktak meglepődni amikor a töri-magyar érettségivel bekerülve az egyetemre az első félévben matektárgyaik vannak. Mindenhol vannak ilyen szórótárgyak, amik csak arra valók, hogy felmérjék az elszántságodat. Ami tmég érdemes esetleg tannulni az az informatika. Nem a felhasználói szintű Office programismeretre gondolok, hanem mondjuk egy alap programozói tudásra. Nem kell tudnod feltétlenül programozni, de esetleg nézd meg egy C könyv első fejezetét, hogy ne ijesszenek meg az ismeretlen szavak az első programozás órán.
A mérnökinformatikus képzés szerintem az egyik legjobb lehetőség a frissen érettségizőknek. Ha az ember rendesen tanul, akkor az első év után elmehet céghez dolgozni (természetesen diákmukásként, de az átlagbér legalább kétszereséért)  de ha nem akar, a diplomázás körül akkor is kapkodni fognak érte a cégek. Ha viszont előre akar lépni az ember akkor az angol mellett meg kell tanulnia egy másik nyelvet is, hiszen angolul minden szaktársa tudni fog, csak azzal nem lehet kitűnni. Viszont hiába ezek a szép kilátások, sem a fizika sem a mérnökinfó szak nem könnyű. Ezek nem könnyen megszerezhető diplomák cserébe garantált a jó munkahely és a kiemelkedő fizetés. 

You Might Also Like

2 comments

  1. Ilyennek képzelted a fizika szakot előzetesen, illetve mit vártál tőle még előtte?

    ReplyDelete
    Replies
    1. Nem ilyennek képzeltem. :) Jóval nehezebb és szárazabb volt mint gondoltam. Azt vártam, hogy lelkesen, örömmel csinálom végig a három évet. Visznt az idegen környezet, az bonyolult tananyag és a felnőtté válás nehézségei együtt inkább küzdelmessé tették ezt az időszakot.

      Delete